A Föld régen vörös és büdös volt?

A kanadai Felső-tó partján kutatók ősi baktériummaradványokat tanulmányozva azt a következtetést vonták le, hogy a Föld évmilliárdokkal ezelőtt büdös volt, nagyjából záptojásszagú. A frissen felfedezett maradványok arról tanúskodnak, ahogy a heterotróf baktériumok egymásból táplálkoznak. Heterotróf organizmusnak nevezik azokat a szervezeteket, amelyek szerves anyagok felhasználásával biztosítják maguknak a túléléshez szükséges kémiai energiát. Az autótrófok ezzel szemben képesek szervetlen anyagokból bonyolult szerves vegyületek felépítésére, amit fotoszintézissel vagy kemoszintézissel állítanak elő.

A Proceedings of the National Academy of Sciences című amerikai tudományos folyóirat arról számolt be, hogy tudósok 1,9 milliárd éves mikrobakövületeket találtak a tó környező szikláiban. A maradványok külső burkán világosan kivehetők azok a nyomok, amelyek arról árulkodnak, hogy a baktériumok más baktériumokat felhasználva táplálkoztak. Egy különleges mikroszkóppal megvizsgálták a maradványokat, és sikerült először megfigyelni a folyamatot, vagyis azt, hogy melyik baktérium ette meg a másikat.

A mai baktériumok is hasonló módon bontják le a szerves anyagokat szervezetünkben, de akár a csatornában is. Nagyjából ugyanez a folyamat ment végbe 1,9 milliárd évvel ezelőtt is, csak szinte az egész Földön. A folyamat közben kénhidrogén szabadul fel, amely egy jellegzetes, színtelen, büdös és mérgező gáz. Ennek tekintetében bizonyos, hogy a bolygó akkor úgy bűzlött, mint egy záptojás.

A maradványok külső burkán további bizonyítékokat is találtak arra, hogy az ősi baktériumok egymásból táplálkoztak. Ez a bizonyíték a vasszulfid, amely bizonyos heterotróf baktériumok mellékterméke. Régebbi kutatások szerint ezek a mikrobák már 3,5 milliárd éve is léteztek, azonban a mostani kutatások feltárták, hogy ezek még 1,9 milliárd éve is léteztek. A kutatók azt feltételezik, hogy az ősi mikrobák vörös színűek voltak, így a bolygó is vörös árnyalatú lehetett.