A család, amelyik egyáltalán nem szemetel

- Pár évvel ezelőtt új házba költöztünk. Az átmeneti időszakban egy nagyon kicsi lakásban laktunk, a költözéskor pedig megdöbbenve tapasztaltuk, hogy mennyi fölösleges kacatunk van. Átnéztünk mindent, és megállapítottuk, hogy a háztartási javaink 80 százalékára valójában nincs is szükségünk. Ekkor döntöttünk úgy, hogy tudatosan figyelni fogunk arra, hogy az új házunkat ne árasszuk el szeméttel, innen pedig már csak egy lépés volt a nullahulladék-háztartás – meséli Bea Johnson, az anyuka, aki saját blogján osztja meg a hulladékmentes élet tapasztalatait.

Hogy néz ki ez a mindennapokban?

Bea Johnson első lépése az volt, hogy száműzte a műanyag zacskókat a bevásárlásokból. Újrahasznosítható táskákat szereztek, zöldségeshez, boltba, piacra csak azzal mentek.

Aki belegondolt már abba, hány műanyag zacskót visz haza a boltból egyetlen bevásárlás után – egy a kenyérnek, külön zacskó a különféle gyümölcsöknek, zöldségeknek stb. –, és hogy mindez mennyi szemetet termel (valójában a háztartási hulladék 10 százalékát teszik ki ezek az innen-onnan összeszedett nejlonzacskók), az már régen maga is a vászontáska vagy a vesszőkosár mellett döntött.

Johnsonék azonban itt még nem álltak meg. Bea ezek után beszerzett kisebb-nagyobb befőttes és fűszeres üvegeket, amelyeket minden bevásárláskor magával visz, hogy ezekbe kerüljön a kimért vaj, sajt és a hús is, a megvásárolt termékeket aztán otthon is külön üvegekben tárolja. A zöldségeket a hűtőben sem műanyag zacskókban, hanem szövetzsákocskákban rakja el. A bevásárlásokat nem napi szintén intézik, hanem hetente egy alkalommal járják végig a már bevált beszállítókat. A lisztet, cukrot, kakaót, magokat is kisebb-nagyobb zsákokban, kimérve szállítják haza, és otthon üvegben tárolják azokat.

A piac közelsége az új lakóhely megválasztásakor fontos szempont volt, ahogyan az is, hogy az iskola, a munkahely és a mozi könnyen elérhető legyen, így hétköznapokon nincs szükségük autóhasználatra. Azt viszont belátják, hogy kirándulásokra, nyaralásokra nem tudják nélkülözni a kocsit.

És a titok? A jó szervezés!

Johnsonéknak két iskolás fiuk van, akiknek a ruhatárra szezononként 4 nadrágból, 8 pólóból, 1 hálóruhából, 1 szabadidős összeállításból és alsóruházatból áll. (Nem elhanyagolható szempont azonban, hogy Kaliforniában a klíma miatt valamivel egyszerűbb az öltözködés, mint itthon, ettől függetlenül könnyű elképzelni, hogy Amerikában a szegényebb családok is jóval többet költenek a ruhatárukra.) Természetesen a felnőtteknek is korlátozott számú ruha áll a gardróbban, Bea évente két alkalommal vásárol, főleg second-hand ruhákat.

A családfő szerint a gyerekek is teljesen elfogadták ezt az életstílust, számukra is elfogadható, hogy minőségi és tartós játékokat kapjanak. Amit „túlnőnek”, azt mindig továbbajándékozzák. Persze sokan azt vágják a család fejéhez, hogy ez a fajta életstílus nagyon sok pénzt és szabadidőt igényel, de Bea Johnson állítja, hogy egyik sem igaz, csak jó szervezés kérdése az egész.

Kizárólag olcsó mosószódát, ecetet, mikroszálas törlőkendőt használnak a takarításra, így a fürdőszobából és a konyhából is száműzni tudták a háztartási vegyszereket. A szépségápolásra szánt termékeket is kis üvegekben tárolják, nem pedig műanyag flakonokban, és szappant használnak tusfürdő és sampon helyett. Olyan apróságokra is figyelnek, mint a kozmetikai vatta, amely szintén nem eldobható, hanem kimosható és újrahasznosítható. Még a fogkeféjük sem műanyag, hanem lebomló anyagból készült. Az pedig mindezek után magától értetődik, hogy az ételmaradékot komposztálják.

A legnagyobb ellenség: a reklám

Bea Johnson azt állítja, hogy a legnagyobb ellensége az a sok reklámanyag, amely naponta kéretlenül is a postaládájukban landol, hiába próbálta letiltani, hatóságokhoz fordulni, ez ellen egyelőre nem tud mit tenni.

A család mindenesetre elszántan törekszik arra, hogy példát mutasson, és bebizonyítsa, hogy nem a felhalmozás vezet a boldog és kiegyensúlyozott élethez.

Vannak követőik, vannak kritikusaik, de az tény, hogy egy átlag nyugati ember évente fél tonna háztartási szemetet termel, míg ők pár maroknyit. Bár az USA-ban, főleg Kaliforniában könnyű olyan áruházakat találni, ahol nagy tételben egészséges, organikus élelmiszereket lehet vásárolni, hátha ezek megjelenésére már nálunk sem kell sokáig várni, és mi is kipróbálhatjuk – akár csak kísérleti jelleggel – az életet hulladéktermelésünk maroknyira csökkentésével.

A cikk forrása: zoldbazar.blog.hu