Űrszemét gyűjtés

Űrvontatóval, lézersugárral és öngyilkos robotokkal oldanák meg a kutatók az egyre szaporodó űrszemét problémáját. A Föld körül keringő törmelék mind nagyobb veszélyt jelent a még működőképes műholdakra, sőt a Nemzetközi Űrállomásra is.

2012-ben a NASA Föld körül keringő automata űrszondáinak nyolc alkalommal kellett kitérnie a feléjük közeledő kozmikus törmelékdarabok elől. Az Nemzetközi Űrállomásnak (ISS) egy év alatt háromszor kellett hasonló manővert végrehajtania. 2012. március 24-én a helyzet olyan súlyos volt, hogy az ISS-en már nem volt idő a manőver végrehajtására, ezért a személyzetnek a Szojuz mentőűrhajókba kellett fedezékbe húzódnia. Az űrszemét nagyobb darabjai néha a Földre is lezuhannak, a kisebb darabok viszont elégnek a légkörben.

Egy Delta hordozórakéta második fokozatának 250 kilogrammos üzemanyagtartálya 1997-ben zuhant le Texasban

Forrás: NASA

Az űrszemét mennyisége folyamatosan nő. Időnként ugrásszerű növekedés is előfordul, például 2007-ben, amikor Kína szándékosan megsemmisítette egy fölöslegessé vált műholdját, vagy 2009-ben, amikor az Iridium-33 és a Kozmosz-2251 műholdak összeütköztek. A kínai Fengyun-1C több mint 3300 darabra szakadt, az amerikai és az orosz műhold ütközése 2200 törmelékdarabot keltett. E két esemény 50 százalékkal megnövelte az űrszemét mennyiségét. 2012 elején egy kínai rakétafokozat robbanása néhány tucat, októberben pedig egy orosz Proton Briz-M rakétafokozat robbanása néhány száz darabbal gyarapította a kozmikus hulladékot.

Lubos Perek cseh kutató nyilvántartása szerint a Föld körül keringő mesterséges eredetű testek együttes tömege hat- és hétezer tonna között lehet, legalábbis ami a radarokkal követhető, 10 centiméternél nagyobb darabokat illeti. Mások még ennél is többnek becsülik a keringő anyagot, különösen, ha a rengeteg apró darabot is figyelembe vesszük, amik még jócskán képesek kárt okozni az űreszközökben. Mintegy 60 test tömege 6 és 14 tonna közötti, míg 300 darab 3 és 6 tonna közötti tömegű. Ezek irányítatlan lezuhanása a Földre jelent veszélyt, ugyanakkor ezeknél az aktív eltávolítási módszerek kevéssé hatásosak. A teljes űrszemétmennyiség felét a mindegy 2000 darab 1 és 3 tonna közötti test adja. Perek javaslata szerint a jövőben minden űreszközt lézertükrökkel kellene felszerelni, hogy pályájukat pontosabban lehessen követni, így kevesebb lenne az ISS esetében a vaklárma.