Gyémántból álló csillagot fedeztek fel az űrben

A leghidegebb, leghalványabb fehér törpét találhatták meg több teleszkóp segítségével amerikai csillagászok. Az objektum olyan hűvös, hogy a szén kristállyá válhatott rajta – mintha csak egy Föld méretű gyémánt lenne az űrben.

Igen figyelemre méltó objektum ez a Vízöntő csillagképben található űrdrágakő. Ilyeneknek lenniük kell az űrben, de olyan halványak, hogy igen nehéz rájuk találni.

A fehér törpék a csillagok rendkívül sűrű állagú végső formáját jelentik. A felrobbant és összeomlott csillag maradványa nagyrészt szénből és oxigénből áll. Ahogy múlnak az évmilliárdok, egyre fakóbbak és hidegebbek lesznek.

A tanulmány szerint az objektum majdnem annyi idős, mint a Tejútrendszer, körülbelül 11 milliárd éves. A felfedezéséhez vezető út első lépése az volt, hogy a kutatók egy olyan pulzárt – gyorsan forgó neutroncsillagot – azonosítottak, ami egy olyan tömegű csillag maradványa lehet, mint a Nap, de csak 30 kilométeres átmérővel.

Az első megfigyelések szerint az PSR J2222-0137-es számú pulzár másodpercenként több mint 30-at forog, és a gravitációja egy társcsillaghoz köti, amit szokatlanul hideg fehér törpeként azonosítottak. A két objektum egymás körül kering. A kutatók ebből arra következtettek, a pulzár társa nem egy újabb neutroncsillag, hanem egy fehér törpe.

Százszor fakóbb, mint bármely fehér törpe, amely egy pulzár körül kering, és tízszer halványabb, mint bármely ismert ilyen objektum. Ha valóban van azon a helyen egy fehér törpe, és szinte bizonyosan van, akkor az rendkívül hideg lehet.

A kutatók szerint az égitest viszonylag hűvös, 2700 Celsius-fokos. Nagyrészt oxigénből és szénből áll, a szén tehát nagyrészt kristályosodott, vagyis a törpe hatalmas gyémánttá vált. Elméletileg nem annyira ritkák az ilyenek, de mivel kevés saját fényük van, nehéz őket megtalálni.