Víz nyomaira bukkantak a cseljabinszki meteoritban

Rozsdafoltokat talált az orosz tudományos akadémia egy fiatal kutatója a cseljabinszki meteoritban

Szteypan Berzin egy olyan meteoritdarabot vizsgált meg, amelyet még a februári becsapódás után találtak meg a kutatók. Az űrben egy bolida, vagyis tűzgomb szétrobbant, és az ebből keletkezett meteorit repedéseiben fedezett fel a fiatal kutató a vas oxidációjára (vagyis a rozsdásodásra) utaló jeleket. Amikor a vas és a víz találkozik, rozsda keletkezik, tehát ebből arra lehet következtetni, hogy az a meteor, amely Cseljabinszk felett robbant fel, némi vizet is tartalmazhatott. Az űrben ez még jég volt, majd a Föld légkörébe érve elpárolgott.

A kutató szerint pont a nedvesség és annak intenzív elpárolgása miatt robbant szét a bolida a világűrben. Ez az elmélet azonban vitatott jelenleg is, mivel a Föld légkörének sűrűsége miatt minden meteorit megsemmisül.

Amerikai kutatók megállapították, hogy a Cseljabinszk felett szétrobbant bolida viszonylag rövid ideje, csupán 1,2 millió éve keringett az űrben aszteroidaként, korábban pedig egy nagyobb égitest része lehetett. A Jekatyerinburgban lévő tudományos akadémiai intézet földtani kutatói megállapították, hogy a cseljabinszki meteorit a Marson túl 4,5 milliárd éve keringő aszteroidaövből érkezett a Földre.

A meteorit még február 15-én hatolt be a Föld légkörébe, és Cseljabisznk felett 30 kilométeres magasságban hatalmas robbanások kíséretében esett darabokra, majd a földbe csapódott. Míg szét nem robbant, körülbelül 17 méteres átmérőjű lehetett, és nagyjából 10 ezer tonna lehetett a súlya. A legnagyobb darabot október 17-én emelték ki Cseljabinszktól 78 kilométerre, amely nagyjából fél tonnás volt.

A becsapódás következtében majdnem 5 ezer épület ablaka tört be, és több mint 1500 ember sérült meg a szilánkoktól a szibériai Cseljabinszkben.